Gerhard Arno Max Palitzsch
Gerhard Palitzsch 1913. június 17-én született a szász-svájcban található Großopitz községben, gazdálkodó családban. 1933-ban lépett be az NSDAP-be és az SS-be. Utóbbi keretén belül rögtön a koncentrációs táborok őrségéhez kapott beosztást. Itt tiszthelyettesi rendfokozatot ért el, 1940. május 20-án harminc, általa kiválasztott köztörvényes bűnözővel érkezett Auschwitzba, ahol ő építette fel az ekkor létrehozott koncentrációs tábor belső működését. Ez a harminc rab volt egyúttal az, aki a legalacsonyabb fogolyszámot is kapta.
Palitzsch specialitása volt a tarkónlövéssel történő kivégzés. Az auschwitzi koncentrációs táborba szándékosan bejutó és ott 945 napot eltöltő lengyel ellenálló, Witold Pilecki 1943-as szökése után erről részletes vallomásokban számolt be. Palitzsch összesen kb. 20 ezer személy meggyilkolásában működött közre. Több lengyel tisztet azért lőtt agyon, mert azok nem voltak hajlandóak megcsókolni a csizmáját. Az ő nevéhez is fűződik az első Ciklon-B gázzal történő tömeggyilkosság végrehajtása 1941 szeptemberében, amikor összesen 900 szovjet hadifoglyot gyilkoltak meg így. Erre az elgázosításra a hírhedt 11-es blokkban került sor, amely a tábor büntetőblokkjának is szolgált.
Palitzsch feleségével és két kiskorú gyermekével az auschwitzi koncentrációs tábor mellett lakott. Felesége 1942 nyarán tífuszban meghalt. Ettől kezdve egyre több alkoholt ivott és rendszeresen megerőszakolt női rabokat, többek között a cigánytábor rabjai közül is. Egy alkalommal tetten is érték, ezt követően „fajgyalázás” vádjával letartóztatták. Az ezt követő vizsgálat lopásokat és korrupciót is rábizonyított. Palitzschot rövidebb ideig a 11-es blokkba zárták, ahol találkozhatott korábbi rabokkal, akiket itt már az érintettek legnagyobb meglepetésére magától értetődően tegezett. 1943. október 1-én büntetésből egy Brünn melletti koncentrációs táborba helyezték át. Egy hónappal később újra letartóztatták lopás és fajgyalázás vádjával. Több éves börtönbüntetésre ítélték, amelyet a danzig-matzkaui SS-büntetőtáborba kellett volna letöltenie, azonban 1944 nyarán egy Wehrmacht-büntetőalakulathoz került. A Budapest védelméhez kapcsolódó Karola-állásban, Hatvantól északra esett el 1944. december 4-én. Ugyan nem a kitörés során halt meg, de halála Budapest ostromához köthető.
A második világháború tömeggyilkosai közül több is megfordult Magyarországon. Palitzsch azonban közülük is a legszörnyűbb bűnöknek volt elkövetője. Ezeket a bűnöket messze túlnyomó részben szolgálati feladatként követte el. Emiatt bűnei nem csak Palitzsch személyes felelősségéről szólnak, hanem arról a rendszerről is, amely Budapesten kívánta megvédeni magát minden áron.
