Fogalomtár

Auschwitzi koncentrációs táborkomplexum

A lengyelországi Auschwitzban egy volt lengyel kaszárnya területén 1940 tavaszán kezdték meg egy koncentrációs tábor kiépítését. 1944-re Auschwitzban és környékén már több mint 50 kisebb tábor és három nagyobb tábor működött. Auschwitz I. (Stammlager=törzstábor) alapvetően fogolyelosztó központként és munkatáborként működött. Auschwitz II., más néven Auschwitz-Birkenau megsemmisítő tábor volt, Auschwitz III. (Auschwitz-Monowitz) pedig az IG-Farben német vegyiművek munkatáboraként funkcionált. A Waffen-SS tisztjei közül számosan szolgáltak hosszabb-rövidebb ideig koncentrációs táborokban is: a 8. SS-lovashadosztály tisztikarából 32, a 22. SS-lovashadosztály tisztikarából 3 tiszt és jóval több legénységi állományú katonára van ilyen adat. A táborok külső őrszemélyzetét 1944 nyarától részben Magyarországról kényszersorozott idősebb magyarországi német SS-katonák adták. A magyarországi vidéki zsidóságot, összesen 437 ezer főt 1944 nyarán először Auschwitzba deportálták. Mintegy 80%-ukat azonnal meggyilkolták. Az auschwitzi táborok összes halálos áldozatainak száma 1,1-1,5 millió fő.

ÁVH

(Államvédelmi Hatóság). A kommunista-sztálinista titkosszolgálat, illetve politikai rendőrség elnevezése. Az intézmény először politikai rendőrség, majd államvédelmi osztály, 1948. szeptember 10. és 1953. július 17. között minisztériumi hatáskörrel mint Államvédelmi Hatóság működött, ezt követően a Belügyminisztériumba olvasztották be. Hivatalos megszűnése az 1956-os forradalom alatt történt meg, a forradalom leverése után a Belügyminisztérium egyik főcsoportfőnökségeként újjászervezték.

Birodalmi munkaszolgálat

(Reichsarbeitsdienst) 1935-től Németországban törvény által kötelezően elrendelt katonai jellegű munkaszolgálat, amelynek időtartama hat hónap volt. A háború alatt nők számára is kötelezővé tették.

Börgermoori koncentrációs tábor

Az első koncentrációs táborok egyike, amelyet a holland határhoz közel hoztak létre 1933 júniusában az Emsland mocsaras területén. Rabjainak kényszermunkát kellett végezniük. A tábor befogadóképessége 1000 fő volt.

Budapest ostroma

Budapest ostroma a II. világháború fontos hadműveleteinek egyike és az egyik legfontosabb városostrom. A szovjet hadsereg a hadműveletet 1944. október 28-tól 1945. február 13-ig ezen a néven tartja nyilván. A magyarországi szovjet veszteségek fele ennek a hadműveletnek során keletkezett. A város mai közigazgatási határát 1944. november 3-án, akkori közigazgatási határát 1944. december 24-én (budai oldal), illetve december 30-án (pesti oldal) érték el a támadó szovjet és román csapatok. 1944. december 24-től a várost bekerítették. A hadművelet és a nyilas terror polgári áldozatainak száma eléri a 38.000 főt.

Zyklon-B

1922-től napjainkig több országban is gyártott rovarölő szer, amelyet 1942-1944 között emberek meggyilkolására is használtak. A Zyklon–B rovarölő készítmény légmentesen leforrasztott dobozban tárolt szilárd hordozóanyagban elnyeletett hidrogén-cianidot tartalmaz. Ez a doboz felnyitása után 26–28 ℃ hőmérsékleten gáz formájában szabadul fel, amely a hideg- és melegvérű állatok, illetve az ember sejtlégzését károsítva halálos mérgezést okoz. A szerből Németországban évente 3-400 tonnát gyártottak, egy kilo ára 4,5 birodalmi márka volt. A Zyklon-B készítménnyel mintegy egymillió embert gyilkoltak meg.

Deportálás

A nemkívánatosnak minősített személyek erőszakos, bírósági ítélet nélküli elszállítása.

DRK

Deutsches Rotes Kreuz, Német Vöröskereszt.

Ernst Kaltenbrunner (1903.10.4-1946.10.16.)

SS-Obergruppenführer és a rendőrség tábornoka, 1942-től a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetőjeként a német nemzetiszocialista titkosszolgálat vezetője, Heinrich Himmler helyettese. A háborús főbűnösök nürnbergi perében halálra ítélték és kivégezték.

Gázautó

1940 januárjától alkalmazott gyilkossági eszköz. Tömeges alkalmazására 1941 őszétől került sor, ekkor a szállítótérbe vezetett kipufogógáz szénmonoxid tartalmával gyilkolták meg az áldozatokat. Több tucat gázautóval több mint 100.000 embert gyilkoltak meg a második világháború során.

Gestapo

Geheime Staatspolizei, titkos államrendőrség. A náci hatalomátvétel után hozták létre. Létszáma a háború végén elérte a 31.000 főt. 1939-ben a Birodalmi Biztonsági Főhivatal alá rendelték.

Gettó, gettósítás:

A zsidó lakosságot már a középkorban is kijelölt területen engedték csak letelepedni. Így alakultak ki a zsidónegyedek. A vallási szabályok betartása szintén hozzájárult ahhoz, hogy a zsidóság zártabb közösségeket hozzon létre. A XIX. századtól ez a típusú elkülönülés egyre inkább megszűnt, a zsidóság jogegyenlősége lehetővé tette a teljesen szabad költözést. Kötelező lakhelyként gettókat 1939-től a náci Németország jelölt ki az általa megszállt területeken. A beköltözésre kötelezettek kényszerköltözését nevezték gettósításnak. A középkori gettókkal ellentétben a II. világháborúban a gettók létrehozása mindenütt csak ideiglenes jelleggel történt, hosszú távú fenntartásuk soha nem merült fel.

Gyarmati Fanni (1912.08.08.-2014.02.15.)

Radnóti Miklós magyar író és költő özvegye, gyorsíró, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, francia és orosz nyelvtanár. Férje halála után semmilyen közszereplést nem vállalt.

Heinrich Himmler (1900.10.07.-1945.05.23.)

Agronómus, 1919-től szélsőjobboldali politikus, 1923-tól az NSDAP tagja. Az SS alapító tagja, 1929-től vezetője. 1933-tól számos megbízatást kapott (Belügyminiszter, a Póthadsereg parancsnoka, a Német Népiség Erősítésének Birodalmi Megbízottja, stb.) és Hitler után a legnagyobb hatalmú náci vezető lett.  A Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) közvetve Himmler alá tartozott. A háború végén tábori csendőr tiszthelyettesnek öltözött át, majd fogságba esése után, mikor felismerték, ciánkapszulával öngyilkosságot követett el.

Hitlerjugend

1933 előtt önkéntes, ezt követően kötelező paramilitáris kiképzést biztosító szervezet. Magyar megfelelője a Levente mozgalom volt.

Horthy Miklós (1868.06.18.-1957.02.09.)

Tengerésztiszt, 1920-1944 között Magyarország államfője kormányzói jogkörökkel.

Németország

1933-tól hivatalosan Német Birodalom, 1941-től Nagynémet Birodalom. Félhivatalos elnevezése III. Birodalom volt, azonban ezt a kifejezést Hitler 1941-ben betiltotta. Utóbbi elnevezés arra utalt, hogy a weimari köztársaság zavaros évtizedei után a Német-Római Birodalom és a Német Császárság történelmi utódja.

Internálás

Hatósági végzés kényszermunkatáborba utalásról olyan személyekkel szemben, akik konkrét bűncselekményt nem követtek el, de a végrehajtó hatalom szempontjából potenciális bűnelkövetőként gyanúsíthatóak. Az érintetteket ún. internálótáborokba zárták, amelyek a koncentrációs táboroknál enyhébb feltételrendszerrel működtetett intézményeknek számítottak.

Koncentrációs tábor

Általában diktatúrák által létrehozott büntetés-végrehajtási eszköz. Az első ismert koncentrációs táborokat a búr háborúban a brit hatalom létesítette a fellázadt dél-afrikai búr lakosság fegyvertelen tagjaival szemben. A XX. században minden diktatúra működtetett koncentrációs táborokat.  A táborok hivatalosan a rabok munkaerejének kihasználását is szolgálták volna, azonban a munkaerő, illetve a munkaképesség megőrzése sokszor egyáltalán nem kapott prioritást. Sok koncentrációs tábor ezért a munka általi megsemmisítés tábora lett. Mindez a náci Németország és a kommunista Szovjetunió koncentrációs táborainak egy részére egyaránt igaz. A koncentrációs táborok egy része kifejezetten gyors megsemmisítési céllal épült: ilyen létesítményeket csak a náci Németország hozott létre (Auschwitz-Birkenau, Chelmno, Sobibor, Treblinka, Majdanek, Belzec).

Lidicei tömeggyilkosság

A brit titkosszolgálat 1942 tavaszán merényletet hajtott végre Reinhard Heydrich ellen, aki a Csehország maradékából létrehozott Cseh-Morva Protektorátus helyettes vezetője és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) vezetője volt. Bosszúból Hitler utasítása alapján Lidice falu teljes felnőtt férfi lakosát, összesen 199 főt kivégezték, a nőket és a gyerekek egy részét koncentrációs táborba zárták, az adoptálhatónak ítélt gyermekeket német családoknak adták. A lidicei tömeggyilkosság csak az egyik megtorló akció volt azok közül, amit a német megszállók a cseh lakossággal szemben alkalmaztak.

Magyarországi németek

Magyarország első német telepesei a XIII. században költöztek az országba: elsősorban Dél-Erdélybe, illetve a felvidéki Szepességbe, valamint Budára. A magyarországi német telepesek második hulláma a török uralom után érkezett, ők elsősorban a Dunántúlon, kisebb mértékben Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben, illetve a Bánság és Bácska területén telepedtek le. 1941-ben a mai magyar határokon belül összesen 303.419 fő vallotta magát német nemzetiségűnek, német anyanyelvet viszont 490.449 fő adott meg, ami a magyarországi németség előrehaladott asszimilációjának bizonyítéka. 1944-ben egy német-magyar államközi megállapodás alapján a magyarországi német nemzetiségűnek tekintett hadköteleseket a magyar hatóságok a Wehrmacht és SS rendelkezésére bocsátották. Az érintettek anyanyelvére, illetve véleményére nem voltak tekintettel. 1945 után a magyarországi németség kétharmadát elűzték lakhelyéről.

Munkaszolgálatos

Fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő személy. Magyarországon ebbe az intézménybe a politikailag megbízhatatlannak tekintett zsidókat, illetve nemzetiségi hadköteleseket soroltak. A zsidó munkaszolgálat esetében a honvédség vezetésének elvárása volt, hogy a munkaszolgálat véres veszteséggel is járjon, viszont az érintettek kitüntetést és kedvezményeket nem kaphattak. Németországban a teljes férfi lakosságnak kötelező volt a munkaszolgálat (lásd Birodalmi Munkaszolgálat).

Nemzeti Számonkérő Szervezet

A nyilas kormány által a csendőrségből létrehozott politikai nyomozó testület, parancsnoka Orendy Norbert csendőr ezredes volt. Egy különítménye a bekerített Budapesten is tevékenykedett.

NSDAP

Nationalsozialistische Deutsche Arbeiter Partei, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, 1920. február 24-én alakult a müncheni Hofbrauhausban. 1921-től vezetője Adolf Hitler volt. Eredeti politikai programja a versailles-i békerendszer szétzúzásából, zsidóellenességből és nagytőkeellenességből állt.

Nyilas mozgalom

Magyar szélsőjobboldali politikai mozgalom, amelyet alapvetően Szálasi Ferenc hozott létre. A mozgalom a betiltások miatt különböző pártnevek alatt működött. Szálasi 1944. október 15-én német segítséggel került hatalomra és Nemzetvezető névvel az ország államfőjének nevezte ki saját magát.

Poseni konferencia

Heinrich Himmler a poseni városházán 1943. október 4-én az SS 92 legfelsőbb vezetőjének, október 6-án pedig egy egész napos konferencia zárásaként az ott megjelent több száz politikai vezető előtt beszédeket tartott. Ezekben teljesen nyíltan beszélt a teljes német uralom alá került zsidóság fizikai megsemmisítésének programjáról. Az első poseni beszéd hanganyaga fenn is maradt, a másodikról pedig az eredeti, Himmler által autorizált jegyzőkönyv áll rendelkezésre.

Radnóti Miklós (1909.05.05.-1944.10.4-9)

A XX. század egyik legjelentősebb magyar költője, a második világháborúban többször hívták be munkaszolgálatra. 1943-tól a szerbiai Bor rézbányáinál kellett raboskodnia. A visszavonulás során a munkaszolgálatosokat őrző legénység tagjai meggyilkolták.

Reichstag

A német parlament 1894-ben átadott épülete Berlinben. 1933. február 28-án az épület máig nem tisztázott körülmények között kigyulladt. A nácik a gyújtogatással a kommunista pártot vádolták meg. A sérült részeket a háború végéig nem állították helyre, a formálisan 1944-ig létező német parlament helyette a nem messze lévő Krolloper épületében ülésezett.

Repatriálás

Valamilyen lakosság vagy csoport államilag szervezett önkéntes hazatelepítése.

Joachim von Ribbentrop (1893.04.30.-1946.10.16.)

Borkereskedő, 1925-ben egy távoli rokonával örökbefogadtatta magát annak érdekében, hogy annak nemesi előnevét is viselhesse. 1932-ben lépett be az NSDAP-be, Hitler külpolitikai tanácsadója lett. 1936-1938 között londoni német nagykövet, ezt követően birodalmi külügyminiszter.

RSHA

Reichssicherheitshauptamt, Birodalmi Biztonsági Főhivatal (lásd Heydrich és Himmler) a náci elnyomó apparátusokat irányító csúcsszerv, az SS tizenkét főhivatalának egyike.  1939-ben jött létre a biztonsági rendőrség (Sicherheitspolizei) és az SS hírszerző szolgálata (Sicherheitsdienst, SD) egyesítésével. A biztonsági rendőrség a politikai ügyekben nyomozó titkos államrendőrség (Geheime Staatspolizei, Gestapo) és a bűnügyi rendőrség részlegekből állt.

SA

Sturmabteilung, rohamosztag, az NSDAP félkatonai szervezete. Elsősorban 1933 előtt, a náci hatalomátvétel előkészítésében volt jelentős szervezet.

Sátoraljaújhelyi börtönlázadás

1944. március 22-én a sátoraljaújhelyi törvényszéki fogház többségében antifasiszta ellenállókból, politikai foglyokból álló rabcsoport által indított, előre megszervezett szökéssorozat, amely 1944. március 22-én kezdődött és április 6-án fejeződött be az utolsó szökevények elfogásával és rögtönítélő bíróság összehívásával. A lázadás során 49 fő vesztette életét, ezt követően pedig 11 főt kötél általi halálra ítéltek és kivégeztek.

SS

Schutzstaffel, védőosztag, 1925-ben az NSDAP belső védelmi szervezete. Himmler vezetése alatt a szervezet külön egyenruhát és rendfokozatokat kapott. 1935-től az SS szervezete három részre oszlott: az SS-Verfügungstruppe (későbbi Waffen-SS) fegyveres katonai alakulatként, az Allgemeine SS társadalmi reprezentatív szervezetként, az SS-halálfejes csapatok (SS-Totenkopfverbände) pedig a koncentrációs táborok őrszemélyzeteként kaptak feladatokat.

Szálasi Ferenc (1897.01.06.-1946.03.12.)

Hivatásos katonatiszt, politikus. Katonai szolgálatát 1915-ben a 3. tiroli császárvadász ezredben kezdte. 1935. március 1-én nyugállományba helyeztette magát, ettől kezdve a nyilas mozgalomként ismert politikai irányzat vezetője lett. Több eljárásban elítélték, 1938-tól 1940-ig börtönben volt. 1944. október 15-én német segítséggel vette át a hatalmat, (lásd Nemzetvezető). A népbíróság halálra ítélte és kivégezték.

Tiszalöki internálótábor

1950 elején létrehozott internálótábor, amelybe a szovjet hadifogságból repatriált magyar foglyokat internáltak. A tiszalöki tábor mellett Kazincbarcikán is létesült egy ilyen intézmény. 1953 nyarán az internálótáborokat Nagy Imre miniszterelnök utasítására felszámolták.

Varsói gettófelkelés

A varsói gettót 1940 októberében hozták létre, kezdeti lakossága 550.000 fő volt.  1942 végéig mintegy 300.000 embert deportáltak innen haláltáborokba, több tízezer személy pedig a gettó területén halt éhen, illetve pusztult el orvosi ellátás hiányában. A varsói zsidó gettóban szerveződő ellenállás 1943. január végétől megakadályozta az elhurcolásokat, majd április 16 és május 16. között fegyveres felkelést robbantott ki. Mintegy 700 rendkívül rosszul felfegyverzett zsidó állt szemben több mint 2000 SS-katonával és rendőrrel. A felkelést leverő Jürgen Stroop SS-tábornok május 16-án felrobbantotta a varsói nagy zsinagógát és ezzel „hivatalosan” a felkerést levertnek nyilvánította. Valójában bujkáló felkelők még több mint fél évig okoztak veszteségeket a varsói német helyőrségnek.

Versailles-i békeszerződés(ek)

A Versaillesben kötött békeszerződések zárták le jogi értelemben az I. világháborút. Németország 1919. június 28-án, Ausztria 1919. szeptember 10-én, Bulgária 1919. november 27-én, Magyarország pedig 1920. június 4-én írta alá a békeszerződést. Az USA győztes hatalom volt ugyan, de mivel a békék szövegezésével nem értett egyet, nem írta alá a szerződéseket, hanem különmegállapodásokat kötött a vesztes hatalmakkal. A Szovjetunió a szerződéseket nem írta alá és nem is ismerte el.

Világ Igaza

Izrael által 1963 óta több mint 27 ezer alkalommal adományozott kitüntetés, amelyet azok kaphatnak, akik életük kockáztatásával zsidókat mentettek a vészkorszakban. 2018-ig ebben az elismerésben 861 magyar állampolgár részesült.

Volksbund

A Volksbund, teljes nevén Volksbund der Deutschen in Ungarn a magyarországi németek érdekvédelmi szövetsége volt. Vezetőjét a tagság választotta, szabályzatát a magyar belügyminisztérium hagyta jóvá. A magyarországi németek mintegy harmada volt rövidebb-hosszabb ideig a Volksbund tagja. A szervezetet kezdettől fogva belső megosztottságok terhelték. Az erdélyi és délvidéki területek németsége teljesen nemzetiszocialista módon megszervezve csatlakozott a csonka-magyaroszági Volksbundhoz, amely alapvetően a magyar kormányzattal kooperálva próbálta képviselni a magyarországi németek érdekeit. 1941-től a Volksbund egyre inkább a német érdekek kiszolgálására kényszerült és fontos szerepet vállalt a magyarországi németek kényszersorozásában.

Waffen-SS

A fegyveres-SS az SS-Verfügungstruppe utódjaként 1939-ben jött létre. Hitler személyes testőrségéből (Leibstandarte Adolf Hitler), a Verfügungstruppe ezrederejű csoportjából és a halálfejes SS-alakulatokból (SS-Totenkopfverbände) állították fel. A háború alatt a fegyveres SS folyamatosan bővült, létszáma meghaladta a 900 ezer főt. A fegyveres SS tagjai jelentős része a háború végére már nem volt önkéntes és nem is volt eredetileg német állampolgár. Összesen 37 Waffen-SS hadosztályt állítottak fel. Magyar állampolgárok elsősorban a 8., 18., 22., 25., 26., 33., 37. Waffen-SS hadosztályban szolgáltak.

Wehrmacht

A Német Birodalom hadseregének elnevezése 1933-1945 között.