Herbert Boensch
Herbert Boensch 1908. november 10-én született a Szudétavidéken a Trautenau melleti Schatzlarban. 1928-ban lépett be a csehszlovák hadseregbe, ahol a kassai 11. könnyű tüzérezredben szolgált.1938-ban a Wehrmacht átvette. Részt vett az 1939-es és 1940-es hadjáratokban, valamint a Szovjetunió elleni hadműveletekben, 1942. március 1-én őrnaggyá nevezték ki. 1942 januári minősítése szerint „szerény és egyenes személyiség, nyílt és kötelességtudó. Igyekszik képezni magát és megszabadulnia felismert hibáktól. Így meg tudott szabadulni a néha tapasztalható puhaságától és feszesebb katonai stílust sajátított el. Jó tüzér, taktikai érzékkel. Az ellenség előtt változatlanul a legteljesebb mértékben megfelel. A hadosztály tartalékába helyezve többször vezetett ideiglenesen egy teljes tüzérosztályt és ennek során bizonyította, hogy erre kifogástalanul képes.”
Boensch 1944 késő nyarán került az ekkor Magyarországon újra felállított Feldherrnhalle tüzérezredhez. Budapest ostroma alatt már az ezred parancsnoka volt. A kitörés során Wilhelm Schöninggel és Helmut Wolffal egy csoportban érte el súlyos sebesülésekkel az első vonalat Szomor mellett. Későbbi kihallgatásai során a kitörést felelőtlenül végrehajtott és lelkiismeretlen akciónak nevezte. Németország kapitulációja után cseh felkelők meggyilkolták.